A szem különböző betegségei, látási panaszok, és azok gyógyítási lehetőségei között segítjük eligazodni az Olvasót.
2009. június 28., vasárnap
A vörös szem
A leggyakoribb szemészeti panasz és állapot, amellyel szemorvoshoz fordulnak a betegek: a vörös szem. A szem egy- vagy kétoldali vörössége számos okból kialakulhat és különböző betegségek közös tünete. Ezek között vannak olyanok, amelyek gyakori és spontán is gyógyuló betegségek, és olyanok is, amelyek azonnali szemészeti kezelést igényelnek.
A vörös szem leggyakoribb okai a bakteriális és allergiás kötőhártyagyulladás, vagy a száraz szem jól kezelhetők, de a kezelés csak akkor eredményes, ha jó a diagnózis. Gyakran hallom a rendelést felkereső betegektől, hogy a gyógyszertárban vagy a házi orvosuktól, házi orvosi ügyeleten ilyen és olyan szemcseppet kaptak. Nehezen tudom a "mérgemet" palástolni ilyenkor, mert a megfelelő diagnózis felállítása szemészeti műszerek nélkül szinte lehetetlen, ezért a nem szemorvos által elkezdett kezelés hatástalan, ráadásul az esetek egy részében veszélyes is lehet az egészséges szem megőrzése kimenetelében. Zöldhályog, szivárványhártya gyulladás vagy idegentest sérülés mind járhatnak kötőhártya vérbőséggel, mely betegségek mindegyike másképp kezelendők. A késlekedés sokba kerülhet...ezért a panaszok, tünetek rosszabbodása esetén azonnal forduljunk szemorvoshoz. A legjobb döntés persze, ha mindjárt már az első alkalommal a szemészt keressük fel.
2009. április 16., csütörtök
A kontaktlencsékről
Megoldás: a kontaktlencse. Szinte mindenki tudja használni, tanuló gyermektől idősebb nyugdíjasig, és ma már könnyen beszerezhetők.
Két fő típusúk van: lágy és alakstabil (kemény). Félkemény kontaktlencse nincs, ez csak a magyar nyelvterületen tévesen használatos kifejezés: a gázátersztő kemény kontaktlencséről van szó.
A lágy lencse tulajdonképpen egy nagyon sűrű műanyag háló, mely réseibe vizet vesz fel a szemrésben levő könnyből vagy a lencseápoló folyadékból. Száraz felületre kitéve elszárad, elporlik. Lágyságuknál fogva rásimulnak a szem elülső felszínére felvéve annak alakját, vagyis 0,75 dioptriánál nagyobb asztigmiát nem korrigál. Széles dioptriatartományban rendelhetők. Minél nagyobb a víztartalmuk annál egészségesebbek, de a sűrű cserét és a korlátozott viselést semmi sem pótolja. Mindenkinek van egy lágy lencse homokórája, ami a lencse viselésével együtt pereg, ha pedig "az óra lejár", kezdődnek a problémák. Ezek általában 5-10 év után jelentkeznek, amikor többet kezdünk költeni drágább lencsékre fölöslegesen, mert gyulladások, allergiás jelenségek, súlyos szemészeti elváltozások teszik a lágy lencseviselést lehetetlenné.
A legjobb megoldás a napi lencse viselése, de ezek a lencsék igen drágák, alkalmi viselőknek javasolt. A havi lencsék megfelelő víztartalom mellett sokáig használhatók szövődmények nélkül. Soha ne keressük az olcsó kontaktlencséket, mert ezek okozhatnak gondokat, de a nagyon drágák sem feltétlenül jobbak annyival.
A terápiás lágy kontaktlencsék csak szakorvosi javaslatra alkalmazhatók bizonyos szemfelszín betegségekre. A színes kontaktlencsék pedig a "szépülni vágyókat" szolgálják.
2009. április 5., vasárnap
INTRALASIK
Megfelelő eszközökkel ez a lebeny is felemelhető (pl. ismételt műtét alkalmával), vagyis annak teljes visszatapadása ebben az esetben sem következik be, itt is a nagyon vékony hám tartja a lebenyt a helyén. Gyakran hegesedéssel gyógyul a lebenyszél, ez egy életre nyomot hagy a szaruhártyán, ezt a műtétet nem lehet "letagadni". A műtét két lézert, vagyis kétszer annyi időt vesz igénybe, nem éppen fájdalmatlan és kétszer annyiba is kerül.
A döntés mindig a páciens kezében van...a tájékozódás nem fölösleges.
LASIK - laser-assisted in situ keratomileusis
PRK - photorefraktív keratektomia
A kezelés egyszerűen, gyorsan, néhány perc alatt elvégezhető. Előnyei mai napig is meghatározóak, a biztonság szempontjából pedig minden más eljárással szemben egyedülálló.
Hátránya a kezelés során kialakított hámhiány kellemetlen tünetei: idegentest érzés, fénykerülés, erős könnyezés. Ezek a panaszok megfelelő műtéttechnikával, jártassággal nagy mértékben csökkenthetők. Ezen a téren elért eredményeimről az idei hazai refraktív sebészeti kongresszuson tartott előadásomban számoltam be a kollégáknak. A lényeg: ma már nem lehetetlen a csaknem panaszmentes PRK lézerkezelés.
Radiális keratotomia
A RK eljárásnak a lényege, hogy a rövidlátás korrigálásához szükséges laposabb, azaz nagyobb görbületi sugarú szaruhártyát úgy érik el, hogy a cornea perifériáján gyémántkés segítségével sugárirányú, mély bevágásokat ejtenek. A sebek gyógyulása során bekövetkező laposodás a hegek húzóhatása révén jön létre. Ebből kifolyólag a szem törőereje csökken.
A radiális thermokeratoplasztika 1990-ben lett kifejlesztve Fjodorov professzor által a távollátás kezelésére. A RTK eljárásnak a lényege, hogy a távollátás korrigálásához szükséges domborúbb, azaz kisebb görbületi sugarú szaruhártyát úgy érik el, hogy a cornea perifériáján egy 700 °C-ra felhevített, nagyon vékony tű segítségével sugárirányban a cornea perifériáján koagulációs pontokat helyeznek el, ezáltal koagulált szövet erősen összehúzódik, így a szaruhártya domborúbb lesz. Ebből kifolyólag a szem törőereje nő.
Ezek az eljárások életre szóló "emlékeket", hegeket hagytak a szaruhártyán, az eredmények szakmailag és a páciensek megelégedése szempontjából sem voltak nagyon jók, ráadásul a dioptriák csökkenése csak átmeneti volt, míg a a hegek viszont "tartósnak" bizonyultak.
Magyarországon tudomásom szerint még ma is végeznek ilyen beavatkozást. No comment...
2009. április 3., péntek
A kancsalság gyógyítása
1. A szem fénytörésének megállapítása cycloplegiában. Az így mért dioptria értéket felírjuk és állandóan viseltetjük.
2. Az amblyopia kezelésének alapvető módszere a szemtakarás, vagyis a jól látó szem leragasztása. A tompalátó szem az aktív használat során több-kevesebb idő múlva visszanyeri teljes látásélességét. Az életkorral a kezelés időtartama nő, gyógyulási esélye pedig csökken. Iskolás korban ez az időtartam nem ritkán 1 év, de következetes zárás mellett a teljes visus elérésének esélye még nagyfokú amblyopia esetén is 20 százalék, a javulás esélye 80 százalék. Az iskolaév halasztását nem javasoljuk, hiszen a fokozott igénybevétel a gyógyulás alapfeltétele. A jól látó szem ragasztását heti fél napra meg kell szakítani, elkerülendő az ún. okklúziós amblyopiát. 3. Váltott takarást az eredetileg is alternáló, vagy az amblyopia megszűnése után alternálóvá vált kancsalság esetén azért alkalmazzuk
4. Műtétet akkor végzünk, ha állandó szemüvegviselés mellett a kancsalság szöge meghaladja az 5-7 fokot. Célja a deviáció megszüntetése, de legalább a kancsalsági szög ą 5° alá. Optimális életkor a 3-4 éves kor, mert ekkor a műtét tervezéséhez szükséges vizsgálatok már elvégezhetők, és még jó esély van a binokuláris látás kialakulására.
5. A műtét utáni maradék deviációt, vagy az eredetileg is kisfokú kancsalságot optikai eszközökkel korrigáljuk.
A valódi kancsalság
Tágabb értelemben kancsalságnak nevezzük a binokuláris látás hiányát Szűkebb értelemben kancsalságon a manifeszt deviációval járó eseteket értjük. A kancsalságnak, mint reflex anomáliának lehetnek szenzoros, motoros és centrális okai.
A fixáló szem szerint a kancsalság (strabizmus) lehet: monokuláris vagy alternáló.
A kancsalság állandósulásával egy időben szenzoros változások indulnak be. Ezek attól függőek, hogy a kancsalság egyszemes vagy váltott. Az állandó egyszemes kancsalítás a tompalátás (amblyopia) diagnózisát jelenti. Amblyopia az a gyengelátás, melynél organikus okot nem találunk a gyenge látásélesség magyarázatára. Az amblyopiát nem az első sikeres látásélesség vizsgálatkor állapítjuk meg, hanem már csecsemőkorban, abból, hogy a gyermek mindig ugyanazzal a szemével kancsalít, illetve kisfokú észrevétlen deviáció esetén a gyermek viselkedéséből, miközben színes fényforrást fixáltatva észrevétlenül eltakarjuk az egyik, majd a másik szemét. A jól látó szem takarásakor a gyermek tiltakozik, kitér, sírni kezd vagy kedvetlenné válik, míg az amblyopiás szem takarásakor ezt nem tapasztaljuk. Szenzoros következmény a hibás állású szemben a fixált tárgy képének, valamint a maculára eső képnek együttes elnyomása a tudatban. Váltó kancsalság esetén a képelnyomás is alternáló.
Rejtett kancsalság vagy heterophoria
Amikor nem rögzítjük a tekintetünket valamilyen pontban, a két szemünk nézővonala a szemizmok folytonos tónusváltozása következtében egymással változó szöget zár be, és csak a fixálás pillanatában a binokuláris reflex működése során rögzül ún. ortho („párhuzamos”) helyzetbe. Ha a binokuláris reflexkört megszakítjuk az egyik szem letakarásával, a takart szem elfoglalja aktuális nyugalmi helyzetét és amikor a takarást megszüntetjük és újra működésbe lép a fúziós reflex, „beigazító” elmozdulást végez. A kisfokú heterophoria jó fúziós képesség mellett normális jelenség. A heterophoria tehát fúziós kényszerrel kompenzált nyugalmi deviáció. Ha a deviáció nagyfokú vagy a fúziós kapacitás kis terjedelmű, akkor a heterophoria kompenzálása fáradást okoz. Ezt a szemfáradékonyságot nevezzük asthenopia-nak.
A binokuláris látás
A két szem a külső szemmozgató izmokkal, a központi idegrendszeri pályákkal valamint a megfelelő kérgi területekkel együtt szenzomotoros egységet alkot. Az izmok a szemeket automatikusan, tanult reflexműködéssel olyan helyzetbe hozzák, hogy a fixált tárgy képe mindkét retinában pontosan a centrumba kerüljön. A két képet csak akkor látjuk egynek, ha azonos pontjaik a retinák identikus pontjaira esnek.
A binokuláris látásnak 3 fokozata van:
- Szimultán percepció vagyis egyidejű észrevevés.
- Fúzió, vagyis a két szem egyenlő nagyságú, élességű és megfelelő helyre vetülő képének egybeolvasztása.
- Sztereolátás.
A binokuláris látás reflextermészetü, mégpedig úgynevezett feltételes reflex, mely tanulás után válik automatikussá. A fejlődés, tanulás éveket vesz igénybe s teljessé csak öt éves kor után válik.
2009. március 29., vasárnap
A számítógép és a szem
Káros-e a számítógép monitor a szemre?
Nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a számítógép képernyõje káros lenne a szemre, bár napjainkban egyre inkább elõtérbe kerül ez a téma, hiszen mindannyian egyre több idõt töltünk a számítógép elõtt, és tudjuk, hogy a hosszas számítógéppel való munka során a szem elfárad, kellemetlen lehet és fájhat. Kiterjedt tesztek és vizsgálatok leszögezték, hogy a képernyõ nagyon alacsony, vagy semmilyen káros ionizáló sugárzást (mint pl. a röntgen) sem bocsát ki, vagy nem ionizáló sugárzást (mint az ultraibolya) normál használati körülmények között. Tény, hogy a számítógép képernyõje által kibocsátott ultraibolya sugárzás csak töredéke a neoncsövek által kibocsátottnak. A képernyõbõl eredõ sugárzás jóval az alatt van, ami bármiféle hályoghoz vagy a szem károsodásához vezethet, akár egy egész élet során is.
Néhány ember állítja, hogy ha sokáig, több mint egy órát, ülnek a képernyõ elõtt, akkor ideiglenesen a fekete és fehér színeket nem látják tisztán, összemosódnak. (Ezt McCollough jelenségnek nevezik.) Ezek a színek jellemzõen a számítógép képernyõjén megjelenõ komplementer színek, melyeket, ha sokáig nézünk, akkor okozhat homályos látást, de ez a jelenség egyáltalán nem jelenti a szem betegségét, sérülését, vagy bármilyen károsodását.
A számítógép képernyõje megerõlteti-e a szemet?
A monitort gyakran hozzák összefüggésbe a szem megerõltetésével. Számos tünetet észlelhet monitorhasználat közben. Ilyenek a szem irritációja (véres, könnyes vagy éppen száraz szem), fájdalom (fáradt, kellemetlen érzés a szemhéjak, vagy a homlok tájékán), problémák adódhatnak a fókuszálással is. A fejfájás, derékfájás, izomfájdalom szintén felmerülhet. Ezek a tünetek azonban könnyen elmulaszthatóak a munkahely átrendezésével, vagy esetleg a monitorhasználóknak a megfelelõ szemüveg viselésével.
Bár a szem megerõltetése kellemetlen és zavaró érzés, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a monitorhasználat bármilyen károsodást okozna a szemben. Ahhoz, hogy megszabaduljon ettõl a kellemetlen érzéstõl alapos és körültekintõ keresést kell folytatnia a probléma gyökerére vonatkozóan. Érdemes a szemészhez fordulnia, hogy kiszûrje az esetleges szembetegségeket, és ha szükséges akkor felírja a megfelelõ szemüveget. A monitorok és számítástechnikai eszközök értékesítõi, a munkahelyi ergonómusok és az olyan intézmények, mint a Munkaegészségügyi intézet szintén hasznos tanácsokkal szolgálhatnak a megfelelõ munkakörnyezet kialakítására, ezzel pedig a tünetek megszüntetésére.
Hogyan elõzhetõ meg a szem irritációja?
A munkahelyeken a számítógéphasználók általában szeretik a monitort távolabb elhelyezni a szemüktõl, mint amilyen távolságban a könyvet tartják olvasáskor. A képernyõ tetejét érdemes a szem vonala alá helyezni, hogy lefelé kelljen nézni, így sokkal nagyobb a komfortérzet. A dokumentáció, vagy írott anyag, amit használ a számítógépes munka közben legyen olyan közel a képernyõhöz, amilyen közel csak lehet, így gyakorlatilag minimálisra csökkenthetõ a fej és a szem mozgatása, valamint a fokuszálásbeli különbségek.
A munkahely megvilágítása ne legyen túl erõs, a gyenge fény alkalmazásával a fényvisszaverõdést küszöböljük ki a képernyõn. Néhány munkahelyen túlságosan erõs fényforrásokat alkalmaznak a kényelmes számítógépes munkához. Ha nem lehet a fényviszonyokat megváltoztatni a munkahelyen akkor ajánlott a különbözõ szûrõk és árnyékolók alkalmazása. A képernyõ szinte vonzza magára a szennyezõdést, ezért rendszeresen tisztítsa meg, hiszen csak így lesz tökéletes az Ön által látott kép.
Fontos a rendszeres idõszakonként ismétlõdõen megtartott pihenõ!
A számítógépes munka során szinte mozdulatlanul ülünk hosszú idõn keresztül. Nem mozog a fejünk, a testünk és a szemünk mozgása is minimális. Ebbõl adódóan a folyamatos mozdulatlanság miatt sokkal intenzívebben jelentkezik a fáradtságérzés, az esetleges fájdalomérzet. A gyakori pislogás nedvesíti a szemet, és megvédi a kiszáradástól.
Milyen speciális szemüvegeket használjunk?
A számítógép képernyõjét mindig megfelelõ fókusztávolságban kell tartani. Mivel a képernyõt általában magasabbra és távolabbra helyezzük, mint a szokásos olvasási távolság, így más, különleges szemüvegek lehetnek szükségesek. Ezek alkalmazása különösen fontos azoknak a számára, akik bifokális vagy trifokális szemüveget vagy olvasószemüveget hordanak. A bifokális lencsék fókosztávoláságát növelni kell, hogy a magasabb elhelyezésû képernyõt is megfelelõen lássuk. Azoknak is szükségük lehet a számítógépes munka során korrigáló szemüvegre, akik általában nem hordanak szemüveget, mert látásuk épp.
Az optikus vagy a szemész állapítja meg, hogy milyen lencse megfelelõ Önnek. Szükség lesz rá, hogy pontosan jellemezze munkahelye elrendezését ahhoz, hogy a szakember kiszámíthassa hogy pontosan milyen látáskorrigáló szemüvegre van szüksége. Ez a vizsgálat abban is segítségére lehet, hogy megtudja mi okozza Önnek a számítógépes munka során tapasztalt kellemetlen érzést szemében, és egy esetleges betegség is diagnosztizálható ezáltal, melyeket jobb minél elõbb észrevenni és kezelni.
Az ultraibolya fény hatásai szemünk világára
A napszemüveg mostantól már nem divathóbort. Létfontosságú, mert megvédi a szemet a nap ultraibolya sugárzásától. Nagyrészünk tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet, ám orvosi bizonyíték van arra, hogy a szem ugyanúgy károsodhat és kialakulhatnak katarakták -szürkehályogok -, valamint más, a későbbiekben említésre kerülő gondok. A nagymennyiségű UV sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, mégis ronthatják a látást. Rövid- és hosszú távú roncsolódások lehetnek: retinagyulladás, rosszindulatú elváltozások, katarakták és kúszóhályog (pterygium). Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek, ezért szüleiknek ügyelni kell arra, hogy viseljenek napszemüveget főleg azokon a helyeken, ahol erős az UV sugárzás; például a strandon, vízben, sőt, havas tájon, mivel ott fokozott veszélyt jelent a visszaverődés.
Mi is az ultraibolya (UV) sugárzás?
Az UV fény a napenergia egy része, egy láthatatlan rövid hullámhosszú sugárzás. Az UV sugárzás más forrásai közé tartozik az ívhegesztés, a nagy intenzitású higanylámpák és a szolárium fénycsövei. Három típusa van az UV sugárzásnak: UVA, UVB, UVC. A legfontosabb az UVB sugárzással tisztában lenni, mivel ez okozza a leégést és nagyrészt ez felelős a bőrrák kialakulásáért is. A Földet célzó UV sugárzások nagyját kiszűri az ózon réteg, de kiszámították, hogy az atmoszféra ózon tartalmának egy százalékos csökkenése az UVB sugárzás két százalékos növekedéséhez vezethet. Az Ausztrál Népegészségügyi és Orvosi Kutatóintézet jóslása szerint az ózonréteg kimerülésével évente több, mint 36.000-rel magasabb lesz a kialakuló szemmegbetegedések száma. Az UV sugárzás egy százalékos emelkedése éves viszonylatban 26.000-rel növeli a pterygium (kúszóhályog) nevű szembetegségek számát Ausztráliában.
Az UV sugárzás hatása a szaruhártyára
A szemet érő UV sugárzások nagyját a szaruhártya szűri meg. A magas UV szint, mint amilyen a hó, vagy a víz által visszavert fényben jelen van, gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, közben a szem igen érzékeny bármilyen fényre. A szem körülbelül 48 óra alatt rendbe jön e kényelmetlen állapotból, mégis tanácsos egy szemvizsgálatot kérni egy szemésztől, vagy egy szemorvostól, hogy biztosan nem maradt-e valamilyen egyéb károsodás.
Az UV sugárzás hatása a kötőhártyára
Rövid idő alatt az UV sugárzás csak kisebb károsodást okoz, ha azonban hosszabb távon éri a kötőhártyát, az megvastagszik és egy pterygium nevű húsos gócot alkot. Ez a lassú folyamat addig tart, míg ez az elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Mindemellett csúnya látvány. Az egyetlen kezelési módja, a viszonylag egyszerű műtétnek számító sebészeti úton történő eltávolítás. A szemet mindenképp szakértőnek kell megvizsgálnia, hogy megállapítsa: tényleg pterygiumról, vagy más komolyabb kinövésről van-e szó.
Az UV sugárzás hatása a lencsére
Az UV sugárzás - kifejezetten az UVB típus - bizonyítottan összefügghet a katarakták kialakulásával. Ezek olyan elhomályosodások, melyek a lencsében alakulnak ki és akadályozzák a látást; mintha koszos ablakon át néznénk. Komoly esetekben a kataraktát sebészileg eltávolítják és a lencsét egy műlencsével pótolják. Eleddig a kataraktákat a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakoribb volt. Az utóbbi időszak kutatásai azt mutatják, hogy bár ez részben igaz, a hályogok kialakulásáért a hosszabb ideig tartó UV sugárzás is felelős. A szaruhártya és a szemlencse az UV sugárzás legnagyobb részét elnyeli, de a maradék fény elérheti az ideghártyát. A retina legtöbb károsodása irreverzibilis.
Hogyan kerüljük el az UV sugárzás hatásait?
A legegyszerűbb módja, hogy szemünket ne károsítsa UV sugárzás, ha csak mérsékelten tesszük ki annak. Erre a három legjobb módszer:
1. Kerüljük a napot. Nyáron a szabadban töltött idő háromnegyede alatt, - de.10 és du.4 óra közt - ha kerüljük a napfényt, jelentősen rövidebb időre tesszük ki magunkat az UV sugárzásnak.
2. Hordjunk kalapot. Egy széles karimájú kalap nem csak a fejünket védi meg a leégéstől, de a szemünket érő UV sugárzást legalább a felére csökkenti.
3. Viseljünk napszemüveget. Egy jó napszemüveg csökkenti a szemet érő UV mennyiséget és a túlzott ragyogást.
Melyik napszemüveget válasszuk?
Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, mely meghatározza, hogy mennyi UV fényt kell a szemüvegnek felfogni. A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült. Általános cél alatt olyan helyzeteket kell érteni, ahol a szemet nem éri hosszan a napfény. A speciális célra készült darabok olyan emberek számára készülnek, akik erős UV sugárzásnak vannak kitéve, és a maximális védelemre van szükségük, mint pl. a sportolók közül a sízőknek, vagy olyan munkáknál, mint a repülés.
Egy szemész igényei szerint hozzáférhet a gyártók technikai információihoz, hogy a megfelelő napszemüveget ajánlhassa. A napszemüvegeknek testhezállónak kell lenniük, hogy megóvjanak a széleknél érkező sugárzásoktól.
Viseljenek-e a gyermekek napszemüveget?
A gyermekeket fokozottan éri UV sugárzás, mivel idejük nagy részét a szabadban töltik és nincsenek tudatában a veszélynek. A szülők feladata gyermekeik szemének megóvása azáltal, hogy biztosítanak nekik kalapot és jó minőségű napszemüveget. Legyünk körültekintőek, amikor gyermekünknek napszemüveget választunk. Némelyik napszemüvegnek tűnő modell csak -játék-, ami egyáltalán nem véd. Mindig ellenőrizzük, hogy megfelel-e a napszemüveg a szabványnak.
A tükröződésmentes lencse jelentőségéről
Két közeg határfelületéhez érve a fény egy része visszaverõdik a felületrõl, egy része pedig áthalad azon. Önnek, a szemüveg viselõjének ez a hatás a fény zavaró visszatükrözõdésében fog megmutatkozni. Ez a jelenség mind a szemüveglencse külsõ mind a belsõ felületén jelentkezik. Ennek következményeképpen a fénynek csak egy része jut át a szemüvegen, így a látott kép fényerõssége csökken, a látási viszonyok romlanak. Ez különösen sötétedés után okozhat problémát, amikor a látás feltételei egyébként is rosszabbak, mint nappal.
A két lencsefelület között oda-vissza verõdõ fénysugár zavaró mellékképeket okozhat, ugyanis a fényvisszaverés szempontjából a lencse felületei homorú-, illetve domború tükörként viselkednek. Természetesen a szaruhártya is részt vehet a visszaverési folyamatban. A reflektáló felületek tükörrendszert alkotnak, amely az optikai távolsági törvényeknek megfelelõen úgynevezett „szellemképeket” hoz létre.
A szellemképek méretüktõl, elhelyezkedésüktõl és fényességüktõl függõen a látást is zavarják, csökkenthetik a kontrasztot és a fej mozgatásakor sokszor ellenkezõ irányba mozogva rendkívül zavaróak lehetnek.
Emellett a szemüveglencse felületeinek csillogása rendkívül zavaró módon hat mind a szemüveg viselõjére, mind a beszélgetõ partnerére. Jelentõs kozmetikai hátrányokkal jár, mivel szemünk láthatóságát csökkenti.
A multifokális lencsékről
Legtöbbször negyven éves kor körül kezdõdnek az olvasással kapcsolatos problémák. Az élet folyamán a lágy szemlencse elveszíti rugalmasságát, nem tud a közeli tárgyakra fókuszálni, az olvasásnál és a munkánál nehézségek lépnek fel. A progresszív lencséket azoknak ajánljuk, akiknek az olvasáson túl már távolra is szükségük van szemüvegre, ill. azoknak, akik még csak olvasáshoz használnak szemüveget, de munkájuk miatt nem tudják folyamatosan levenni és feltenni az olvasószemüveget. Napjainkban már több generációja létezik a multifokális lencséknek. Néhány szóban a legújabb fejlesztésû lencsékrõl:
- ZEISS - GRADAL
- ESSILOR - VARILUX
- HOYA – PROGRES ID
A szemüvegkeret választásának szempontjai
A háromszög formájú arc keskeny homlokkal indul és szélesedik, ahogy halad az orca, illetve az áll irányába. Ez esetben az arc felső harmadának szélesítését kell célként kitûzni, a szemüvegkeret vásárlása során. Olyan keretet keressen magának, aminek harsány színe van, felsõ felén díszített. Jó választás ilyen esetben a hízelgő macska-szem formájú szemüvegkeret.
A fordított háromszög formájú arcnak a felső harmada nagyon széles, és az áll irányába keskenyedik. Ilyenkor a felsõ rész keskenyítését kell célul kitűzni. Olyan keretet célszerû választani, aminek az alja szélesebb, nagyon halvány színe van. Ilyenkor a természetesség, esetleg a keret nélküli szemüveg jelent kitûnõ választást.
A gyémánt formájú arc a szem vonalában és az állkapocsnál keskenyebb. Az arccsontok itt nagyon hangsúlyosak. A gyémánt formájú arc a legritkábban előforduló arcforma. Akinek ilyen az arca, annak szemeit kell hangsúlyoznia, és arccsontjához igazítania. Olyan szemüvegkeretet válasszon, aminek szépen kidolgozott, díszes szemöldökvonala van. Ha az arca ilyen formájú, akkor választhat keret nélküli, ovális vagy akár macska-szem alakú szemüveget is, mind kiválóan fog Önnek állni.
A téglalap formájú arcra az jellemző, hogy hosszabb, mint a szélessége. Hosszú, egyenes orca és néha nagyobb orr jellemzi. Ilyenkor a szemüvegkerettel az arcot igyekszünk rövidebbé és harmonikusabbá tenni. Ajánlott a fentről lefelé mélyülő forma, mint a kerekebb P-3 alak, hangsúlyos és dekoratív halántékvonallal, mely szélesíti az arcot és rövidíti az orrot is.
Az ovális arc kiegyensúlyozott arányai miatt a legideálisabb. Ez a fajta arcforma se nem szögletes, se nem kerek. Ilyenkor célszerű megőrizni az arcforma harmóniáját, és olyan keretet választani mely teljes természetességében megőrzi az arcot. A keret legyen olyan széles, vagy egy kicsit szélesebb, mint az arc legszélesebb része. A mandula vagy dió formájú szemüvegkeretek melyek se nem túl szélesek, se nem túl keskenyek, nem borítják fel az arc egyensúlyát.
A kör alakú arcot kerek vonalak jellemzik, és kb. ugyanolyan hosszú, mint amilyen széles. A kerek archoz olyan keretet érdemes választani, mely egy kicsit keskenyíti vagy hosszabbítja az arc formáját. A szögletes, keskeny keretek, segítenek az arc megnyújtásában. Az orrnyergen átívelõ rész legyen semleges, mely szélesíti a szemeket. A színes halántékvonal szintén szélesít. Az olyan keretek a megfelelõek, melyek inkább szélesek, mint pl. a nyolcszög formájú.
A négyzet alakú arcot erõs, karakteres állak, és széles homlok jellemzi. Ugyanolyan arányban széles, mint amilyen arányban hosszú. Ilyenkor az arcélet lágyítani, az arcformát megnyújtani célszerû. A keskeny, kerek formájú szemüvegek lágyítják az arc szögletességét, a keret legyen az arcnál szélesebb. A legjobb választás ez esetben a keskeny ovális szemüvegkeret.