A napszemüveg mostantól már nem divathóbort. Létfontosságú, mert megvédi a szemet a nap ultraibolya sugárzásától. Nagyrészünk tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet, ám orvosi bizonyíték van arra, hogy a szem ugyanúgy károsodhat és kialakulhatnak katarakták -szürkehályogok -, valamint más, a későbbiekben említésre kerülő gondok. A nagymennyiségű UV sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, mégis ronthatják a látást. Rövid- és hosszú távú roncsolódások lehetnek: retinagyulladás, rosszindulatú elváltozások, katarakták és kúszóhályog (pterygium). Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek, ezért szüleiknek ügyelni kell arra, hogy viseljenek napszemüveget főleg azokon a helyeken, ahol erős az UV sugárzás; például a strandon, vízben, sőt, havas tájon, mivel ott fokozott veszélyt jelent a visszaverődés.
Mi is az ultraibolya (UV) sugárzás?
Az UV fény a napenergia egy része, egy láthatatlan rövid hullámhosszú sugárzás. Az UV sugárzás más forrásai közé tartozik az ívhegesztés, a nagy intenzitású higanylámpák és a szolárium fénycsövei. Három típusa van az UV sugárzásnak: UVA, UVB, UVC. A legfontosabb az UVB sugárzással tisztában lenni, mivel ez okozza a leégést és nagyrészt ez felelős a bőrrák kialakulásáért is. A Földet célzó UV sugárzások nagyját kiszűri az ózon réteg, de kiszámították, hogy az atmoszféra ózon tartalmának egy százalékos csökkenése az UVB sugárzás két százalékos növekedéséhez vezethet. Az Ausztrál Népegészségügyi és Orvosi Kutatóintézet jóslása szerint az ózonréteg kimerülésével évente több, mint 36.000-rel magasabb lesz a kialakuló szemmegbetegedések száma. Az UV sugárzás egy százalékos emelkedése éves viszonylatban 26.000-rel növeli a pterygium (kúszóhályog) nevű szembetegségek számát Ausztráliában.
Az UV sugárzás hatása a szaruhártyára
A szemet érő UV sugárzások nagyját a szaruhártya szűri meg. A magas UV szint, mint amilyen a hó, vagy a víz által visszavert fényben jelen van, gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, közben a szem igen érzékeny bármilyen fényre. A szem körülbelül 48 óra alatt rendbe jön e kényelmetlen állapotból, mégis tanácsos egy szemvizsgálatot kérni egy szemésztől, vagy egy szemorvostól, hogy biztosan nem maradt-e valamilyen egyéb károsodás.
Az UV sugárzás hatása a kötőhártyára
Rövid idő alatt az UV sugárzás csak kisebb károsodást okoz, ha azonban hosszabb távon éri a kötőhártyát, az megvastagszik és egy pterygium nevű húsos gócot alkot. Ez a lassú folyamat addig tart, míg ez az elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Mindemellett csúnya látvány. Az egyetlen kezelési módja, a viszonylag egyszerű műtétnek számító sebészeti úton történő eltávolítás. A szemet mindenképp szakértőnek kell megvizsgálnia, hogy megállapítsa: tényleg pterygiumról, vagy más komolyabb kinövésről van-e szó.
Az UV sugárzás hatása a lencsére
Az UV sugárzás - kifejezetten az UVB típus - bizonyítottan összefügghet a katarakták kialakulásával. Ezek olyan elhomályosodások, melyek a lencsében alakulnak ki és akadályozzák a látást; mintha koszos ablakon át néznénk. Komoly esetekben a kataraktát sebészileg eltávolítják és a lencsét egy műlencsével pótolják. Eleddig a kataraktákat a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakoribb volt. Az utóbbi időszak kutatásai azt mutatják, hogy bár ez részben igaz, a hályogok kialakulásáért a hosszabb ideig tartó UV sugárzás is felelős. A szaruhártya és a szemlencse az UV sugárzás legnagyobb részét elnyeli, de a maradék fény elérheti az ideghártyát. A retina legtöbb károsodása irreverzibilis.
Hogyan kerüljük el az UV sugárzás hatásait?
A legegyszerűbb módja, hogy szemünket ne károsítsa UV sugárzás, ha csak mérsékelten tesszük ki annak. Erre a három legjobb módszer:
1. Kerüljük a napot. Nyáron a szabadban töltött idő háromnegyede alatt, - de.10 és du.4 óra közt - ha kerüljük a napfényt, jelentősen rövidebb időre tesszük ki magunkat az UV sugárzásnak.
2. Hordjunk kalapot. Egy széles karimájú kalap nem csak a fejünket védi meg a leégéstől, de a szemünket érő UV sugárzást legalább a felére csökkenti.
3. Viseljünk napszemüveget. Egy jó napszemüveg csökkenti a szemet érő UV mennyiséget és a túlzott ragyogást.
Melyik napszemüveget válasszuk?
Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, mely meghatározza, hogy mennyi UV fényt kell a szemüvegnek felfogni. A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült. Általános cél alatt olyan helyzeteket kell érteni, ahol a szemet nem éri hosszan a napfény. A speciális célra készült darabok olyan emberek számára készülnek, akik erős UV sugárzásnak vannak kitéve, és a maximális védelemre van szükségük, mint pl. a sportolók közül a sízőknek, vagy olyan munkáknál, mint a repülés.
Egy szemész igényei szerint hozzáférhet a gyártók technikai információihoz, hogy a megfelelő napszemüveget ajánlhassa. A napszemüvegeknek testhezállónak kell lenniük, hogy megóvjanak a széleknél érkező sugárzásoktól.
Viseljenek-e a gyermekek napszemüveget?
A gyermekeket fokozottan éri UV sugárzás, mivel idejük nagy részét a szabadban töltik és nincsenek tudatában a veszélynek. A szülők feladata gyermekeik szemének megóvása azáltal, hogy biztosítanak nekik kalapot és jó minőségű napszemüveget. Legyünk körültekintőek, amikor gyermekünknek napszemüveget választunk. Némelyik napszemüvegnek tűnő modell csak -játék-, ami egyáltalán nem véd. Mindig ellenőrizzük, hogy megfelel-e a napszemüveg a szabványnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése