A számítógép és a szem

Káros-e a számítógép monitor a szemre?

Nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a számítógép képernyõje káros lenne a szemre, bár napjainkban egyre inkább elõtérbe kerül ez a téma, hiszen mindannyian egyre több idõt töltünk a számítógép elõtt, és tudjuk, hogy a hosszas számítógéppel való munka során a szem elfárad, kellemetlen lehet és fájhat. Kiterjedt tesztek és vizsgálatok leszögezték, hogy a képernyõ nagyon alacsony, vagy semmilyen káros ionizáló sugárzást (mint pl. a röntgen) sem bocsát ki, vagy nem ionizáló sugárzást (mint az ultraibolya) normál használati körülmények között. Tény, hogy a számítógép képernyõje által kibocsátott ultraibolya sugárzás csak töredéke a neoncsövek által kibocsátottnak. A képernyõbõl eredõ sugárzás jóval az alatt van, ami bármiféle hályoghoz vagy a szem károsodásához vezethet, akár egy egész élet során is.

Néhány ember állítja, hogy ha sokáig, több mint egy órát, ülnek a képernyõ elõtt, akkor ideiglenesen a fekete és fehér színeket nem látják tisztán, összemosódnak. (Ezt McCollough jelenségnek nevezik.) Ezek a színek jellemzõen a számítógép képernyõjén megjelenõ komplementer színek, melyeket, ha sokáig nézünk, akkor okozhat homályos látást, de ez a jelenség egyáltalán nem jelenti a szem betegségét, sérülését, vagy bármilyen károsodását.

A számítógép képernyõje megerõlteti-e a szemet?

A monitort gyakran hozzák összefüggésbe a szem megerõltetésével. Számos tünetet észlelhet monitorhasználat közben. Ilyenek a szem irritációja (véres, könnyes vagy éppen száraz szem), fájdalom (fáradt, kellemetlen érzés a szemhéjak, vagy a homlok tájékán), problémák adódhatnak a fókuszálással is. A fejfájás, derékfájás, izomfájdalom szintén felmerülhet. Ezek a tünetek azonban könnyen elmulaszthatóak a munkahely átrendezésével, vagy esetleg a monitorhasználóknak a megfelelõ szemüveg viselésével.

Bár a szem megerõltetése kellemetlen és zavaró érzés, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a monitorhasználat bármilyen károsodást okozna a szemben. Ahhoz, hogy megszabaduljon ettõl a kellemetlen érzéstõl alapos és körültekintõ keresést kell folytatnia a probléma gyökerére vonatkozóan. Érdemes a szemészhez fordulnia, hogy kiszûrje az esetleges szembetegségeket, és ha szükséges akkor felírja a megfelelõ szemüveget. A monitorok és számítástechnikai eszközök értékesítõi, a munkahelyi ergonómusok és az olyan intézmények, mint a Munkaegészségügyi intézet szintén hasznos tanácsokkal szolgálhatnak a megfelelõ munkakörnyezet kialakítására, ezzel pedig a tünetek megszüntetésére.

Hogyan elõzhetõ meg a szem irritációja?

A munkahelyeken a számítógéphasználók általában szeretik a monitort távolabb elhelyezni a szemüktõl, mint amilyen távolságban a könyvet tartják olvasáskor. A képernyõ tetejét érdemes a szem vonala alá helyezni, hogy lefelé kelljen nézni, így sokkal nagyobb a komfortérzet. A dokumentáció, vagy írott anyag, amit használ a számítógépes munka közben legyen olyan közel a képernyõhöz, amilyen közel csak lehet, így gyakorlatilag minimálisra csökkenthetõ a fej és a szem mozgatása, valamint a fokuszálásbeli különbségek.

A munkahely megvilágítása ne legyen túl erõs, a gyenge fény alkalmazásával a fényvisszaverõdést küszöböljük ki a képernyõn. Néhány munkahelyen túlságosan erõs fényforrásokat alkalmaznak a kényelmes számítógépes munkához. Ha nem lehet a fényviszonyokat megváltoztatni a munkahelyen akkor ajánlott a különbözõ szûrõk és árnyékolók alkalmazása. A képernyõ szinte vonzza magára a szennyezõdést, ezért rendszeresen tisztítsa meg, hiszen csak így lesz tökéletes az Ön által látott kép.

Fontos a rendszeres idõszakonként ismétlõdõen megtartott pihenõ!

A számítógépes munka során szinte mozdulatlanul ülünk hosszú idõn keresztül. Nem mozog a fejünk, a testünk és a szemünk mozgása is minimális. Ebbõl adódóan a folyamatos mozdulatlanság miatt sokkal intenzívebben jelentkezik a fáradtságérzés, az esetleges fájdalomérzet. A gyakori pislogás nedvesíti a szemet, és megvédi a kiszáradástól.

Milyen speciális szemüvegeket használjunk?

A számítógép képernyõjét mindig megfelelõ fókusztávolságban kell tartani. Mivel a képernyõt általában magasabbra és távolabbra helyezzük, mint a szokásos olvasási távolság, így más, különleges szemüvegek lehetnek szükségesek. Ezek alkalmazása különösen fontos azoknak a számára, akik bifokális vagy trifokális szemüveget vagy olvasószemüveget hordanak. A bifokális lencsék fókosztávoláságát növelni kell, hogy a magasabb elhelyezésû képernyõt is megfelelõen lássuk. Azoknak is szükségük lehet a számítógépes munka során korrigáló szemüvegre, akik általában nem hordanak szemüveget, mert látásuk épp.

Az optikus vagy a szemész állapítja meg, hogy milyen lencse megfelelõ Önnek. Szükség lesz rá, hogy pontosan jellemezze munkahelye elrendezését ahhoz, hogy a szakember kiszámíthassa hogy pontosan milyen látáskorrigáló szemüvegre van szüksége. Ez a vizsgálat abban is segítségére lehet, hogy megtudja mi okozza Önnek a számítógépes munka során tapasztalt kellemetlen érzést szemében, és egy esetleges betegség is diagnosztizálható ezáltal, melyeket jobb minél elõbb észrevenni és kezelni.

Az ultraibolya fény hatásai szemünk világára

A napszemüveg mostantól már nem divathóbort. Létfontosságú, mert megvédi a szemet a nap ultraibolya sugárzásától. Nagyrészünk tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet, ám orvosi bizonyíték van arra, hogy a szem ugyanúgy károsodhat és kialakulhatnak katarakták -szürkehályogok -, valamint más, a későbbiekben említésre kerülő gondok. A nagymennyiségű UV sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, mégis ronthatják a látást. Rövid- és hosszú távú roncsolódások lehetnek: retinagyulladás, rosszindulatú elváltozások, katarakták és kúszóhályog (pterygium). Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek, ezért szüleiknek ügyelni kell arra, hogy viseljenek napszemüveget főleg azokon a helyeken, ahol erős az UV sugárzás; például a strandon, vízben, sőt, havas tájon, mivel ott fokozott veszélyt jelent a visszaverődés.

Mi is az ultraibolya (UV) sugárzás?

Az UV fény a napenergia egy része, egy láthatatlan rövid hullámhosszú sugárzás. Az UV sugárzás más forrásai közé tartozik az ívhegesztés, a nagy intenzitású higanylámpák és a szolárium fénycsövei. Három típusa van az UV sugárzásnak: UVA, UVB, UVC. A legfontosabb az UVB sugárzással tisztában lenni, mivel ez okozza a leégést és nagyrészt ez felelős a bőrrák kialakulásáért is. A Földet célzó UV sugárzások nagyját kiszűri az ózon réteg, de kiszámították, hogy az atmoszféra ózon tartalmának egy százalékos csökkenése az UVB sugárzás két százalékos növekedéséhez vezethet. Az Ausztrál Népegészségügyi és Orvosi Kutatóintézet jóslása szerint az ózonréteg kimerülésével évente több, mint 36.000-rel magasabb lesz a kialakuló szemmegbetegedések száma. Az UV sugárzás egy százalékos emelkedése éves viszonylatban 26.000-rel növeli a pterygium (kúszóhályog) nevű szembetegségek számát Ausztráliában.

Az UV sugárzás hatása a szaruhártyára

A szemet érő UV sugárzások nagyját a szaruhártya szűri meg. A magas UV szint, mint amilyen a hó, vagy a víz által visszavert fényben jelen van, gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, közben a szem igen érzékeny bármilyen fényre. A szem körülbelül 48 óra alatt rendbe jön e kényelmetlen állapotból, mégis tanácsos egy szemvizsgálatot kérni egy szemésztől, vagy egy szemorvostól, hogy biztosan nem maradt-e valamilyen egyéb károsodás.

Az UV sugárzás hatása a kötőhártyára

Rövid idő alatt az UV sugárzás csak kisebb károsodást okoz, ha azonban hosszabb távon éri a kötőhártyát, az megvastagszik és egy pterygium nevű húsos gócot alkot. Ez a lassú folyamat addig tart, míg ez az elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Mindemellett csúnya látvány. Az egyetlen kezelési módja, a viszonylag egyszerű műtétnek számító sebészeti úton történő eltávolítás. A szemet mindenképp szakértőnek kell megvizsgálnia, hogy megállapítsa: tényleg pterygiumról, vagy más komolyabb kinövésről van-e szó.

Az UV sugárzás hatása a lencsére

Az UV sugárzás - kifejezetten az UVB típus - bizonyítottan összefügghet a katarakták kialakulásával. Ezek olyan elhomályosodások, melyek a lencsében alakulnak ki és akadályozzák a látást; mintha koszos ablakon át néznénk. Komoly esetekben a kataraktát sebészileg eltávolítják és a lencsét egy műlencsével pótolják. Eleddig a kataraktákat a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakoribb volt. Az utóbbi időszak kutatásai azt mutatják, hogy bár ez részben igaz, a hályogok kialakulásáért a hosszabb ideig tartó UV sugárzás is felelős. A szaruhártya és a szemlencse az UV sugárzás legnagyobb részét elnyeli, de a maradék fény elérheti az ideghártyát. A retina legtöbb károsodása irreverzibilis.

Hogyan kerüljük el az UV sugárzás hatásait?

A legegyszerűbb módja, hogy szemünket ne károsítsa UV sugárzás, ha csak mérsékelten tesszük ki annak. Erre a három legjobb módszer:

1. Kerüljük a napot. Nyáron a szabadban töltött idő háromnegyede alatt, - de.10 és du.4 óra közt - ha kerüljük a napfényt, jelentősen rövidebb időre tesszük ki magunkat az UV sugárzásnak.

2. Hordjunk kalapot. Egy széles karimájú kalap nem csak a fejünket védi meg a leégéstől, de a szemünket érő UV sugárzást legalább a felére csökkenti.

3. Viseljünk napszemüveget. Egy jó napszemüveg csökkenti a szemet érő UV mennyiséget és a túlzott ragyogást.

Melyik napszemüveget válasszuk?

Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, mely meghatározza, hogy mennyi UV fényt kell a szemüvegnek felfogni. A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült. Általános cél alatt olyan helyzeteket kell érteni, ahol a szemet nem éri hosszan a napfény. A speciális célra készült darabok olyan emberek számára készülnek, akik erős UV sugárzásnak vannak kitéve, és a maximális védelemre van szükségük, mint pl. a sportolók közül a sízőknek, vagy olyan munkáknál, mint a repülés.

Egy szemész igényei szerint hozzáférhet a gyártók technikai információihoz, hogy a megfelelő napszemüveget ajánlhassa. A napszemüvegeknek testhezállónak kell lenniük, hogy megóvjanak a széleknél érkező sugárzásoktól.

Viseljenek-e a gyermekek napszemüveget?

A gyermekeket fokozottan éri UV sugárzás, mivel idejük nagy részét a szabadban töltik és nincsenek tudatában a veszélynek. A szülők feladata gyermekeik szemének megóvása azáltal, hogy biztosítanak nekik kalapot és jó minőségű napszemüveget. Legyünk körültekintőek, amikor gyermekünknek napszemüveget választunk. Némelyik napszemüvegnek tűnő modell csak -játék-, ami egyáltalán nem véd. Mindig ellenőrizzük, hogy megfelel-e a napszemüveg a szabványnak.

A tükröződésmentes lencse jelentőségéről

Két közeg határfelületéhez érve a fény egy része visszaverõdik a felületrõl, egy része pedig áthalad azon. Önnek, a szemüveg viselõjének ez a hatás a fény zavaró visszatükrözõdésében fog megmutatkozni. Ez a jelenség mind a szemüveglencse külsõ mind a belsõ felületén jelentkezik. Ennek következményeképpen a fénynek csak egy része jut át a szemüvegen, így a látott kép fényerõssége csökken, a látási viszonyok romlanak. Ez különösen sötétedés után okozhat problémát, amikor a látás feltételei egyébként is rosszabbak, mint nappal.
A két lencsefelület között oda-vissza verõdõ fénysugár zavaró mellékképeket okozhat, ugyanis a fényvisszaverés szempontjából a lencse felületei homorú-, illetve domború tükörként viselkednek. Természetesen a szaruhártya is részt vehet a visszaverési folyamatban. A reflektáló felületek tükörrendszert alkotnak, amely az optikai távolsági törvényeknek megfelelõen úgynevezett „szellemképeket” hoz létre.
A szellemképek méretüktõl, elhelyezkedésüktõl és fényességüktõl függõen a látást is zavarják, csökkenthetik a kontrasztot és a fej mozgatásakor sokszor ellenkezõ irányba mozogva rendkívül zavaróak lehetnek.
Emellett a szemüveglencse felületeinek csillogása rendkívül zavaró módon hat mind a szemüveg viselõjére, mind a beszélgetõ partnerére. Jelentõs kozmetikai hátrányokkal jár, mivel szemünk láthatóságát csökkenti.

A multifokális lencsékről

Legtöbbször negyven éves kor körül kezdõdnek az olvasással kapcsolatos problémák. Az élet folyamán a lágy szemlencse elveszíti rugalmasságát, nem tud a közeli tárgyakra fókuszálni, az olvasásnál és a munkánál nehézségek lépnek fel. A progresszív lencséket azoknak ajánljuk, akiknek az olvasáson túl már távolra is szükségük van szemüvegre, ill. azoknak, akik még csak olvasáshoz használnak szemüveget, de munkájuk miatt nem tudják folyamatosan levenni és feltenni az olvasószemüveget. Napjainkban már több generációja létezik a multifokális lencséknek. Néhány szóban a legújabb fejlesztésû lencsékrõl:

• ZEISS - GRADAL

A legelsõ olyan fejlesztésû multifokális lencse, mely az illesztés során figyelembe veszi azt a tényt, hogy az emberek alkatát és kívánságait nem lehet mindig az elõírásokhoz igazítani. Ennél fogva a lencse tökéletesen megfelel a viselõ egyéniségének, és ettõl individuális. Az így elkészített szemüveglencse tetszõleges keretbeállítás mellett optimális látáskomfortot ad a viselõnek, és tökéletesen illeszkedik egyéniségéhez.

• ESSILOR - VARILUX

Különösen ajánlott a már progresszív lencsét viselõknek, akik a lehetõ legszélesebb látóteret szeretnék minden távolságra, valamint azoknak a szemüvegeseknek, akik félnek a progresszív lencse megszokásától, vagy már volt rossz tapasztalatuk. A lencsét jellemzi, hogy a látótér észlelt kép érezhetõen kevésbé torzított A jobb és bal szem által látott kép együttesen mozog, ezért a lencse semmiféle kényszerû szemmozgást vagy zavart nem okoz, amikor viselõje a fejét vagy a szemét mozgatja. A szemüveget viselõ a testtartás megváltoztatása nélkül könnyedén meg találja a lencsén azt a zónát, amelyen keresztülnézve az adott távolságra a legélesebben lát. A kiszélesített perifériális látás gyors felismerést tesz lehetõvé. A látótér szélének elérése egyszerû szemmozgással 25%-kal gyorsabb. Tökéletes binokuláris látást tesz lehetõvé. Az olvasó- és munkatávolságra különösen széles látóteret biztosít, ezért különösen alkalmas számítógép elõtti munkára.

• HOYA – PROGRES ID

A dioptriaváltozás olyan lágy és folyamatos az egész lencse felületén, hogy sehol sem figyelhetõ meg erõs dioptriaugrás a környezõ részekhez képest. A felületkialakítás olyan, ami a legjobban alkalmazkodik a szem természetes konvergenciájához, ezáltal tökéletes binokuláris látást biztosít. A centrális, binokuláris és perifériális látás együttes és egyidõben történt optimalizálásával a lencse tökéletes látáskomfortot nyújt viselõjének. Ezen lencse két alapvetõ újítása - a panoráma hatás és a szuper gyors megszokás - viselõjének teljes látásszabadságot biztosít és elhárítja a progresszív lencse használata elõl az utolsó akadályokat is.

A szemüvegkeret választásának szempontjai

A háromszög formájú arc keskeny homlokkal indul és szélesedik, ahogy halad az orca, illetve az áll irányába. Ez esetben az arc felső harmadának szélesítését kell célként kitûzni, a szemüvegkeret vásárlása során. Olyan keretet keressen magának, aminek harsány színe van, felsõ felén díszített. Jó választás ilyen esetben a hízelgő macska-szem formájú szemüvegkeret.

A fordított háromszög formájú arcnak a felső harmada nagyon széles, és az áll irányába keskenyedik. Ilyenkor a felsõ rész keskenyítését kell célul kitűzni. Olyan keretet célszerû választani, aminek az alja szélesebb, nagyon halvány színe van. Ilyenkor a természetesség, esetleg a keret nélküli szemüveg jelent kitûnõ választást.

A gyémánt formájú arc a szem vonalában és az állkapocsnál keskenyebb. Az arccsontok itt nagyon hangsúlyosak. A gyémánt formájú arc a legritkábban előforduló arcforma. Akinek ilyen az arca, annak szemeit kell hangsúlyoznia, és arccsontjához igazítania. Olyan szemüvegkeretet válasszon, aminek szépen kidolgozott, díszes szemöldökvonala van. Ha az arca ilyen formájú, akkor választhat keret nélküli, ovális vagy akár macska-szem alakú szemüveget is, mind kiválóan fog Önnek állni.

A téglalap formájú arcra az jellemző, hogy hosszabb, mint a szélessége. Hosszú, egyenes orca és néha nagyobb orr jellemzi. Ilyenkor a szemüvegkerettel az arcot igyekszünk rövidebbé és harmonikusabbá tenni. Ajánlott a fentről lefelé mélyülő forma, mint a kerekebb P-3 alak, hangsúlyos és dekoratív halántékvonallal, mely szélesíti az arcot és rövidíti az orrot is.

Az ovális arc kiegyensúlyozott arányai miatt a legideálisabb. Ez a fajta arcforma se nem szögletes, se nem kerek. Ilyenkor célszerű megőrizni az arcforma harmóniáját, és olyan keretet választani mely teljes természetességében megőrzi az arcot. A keret legyen olyan széles, vagy egy kicsit szélesebb, mint az arc legszélesebb része. A mandula vagy dió formájú szemüvegkeretek melyek se nem túl szélesek, se nem túl keskenyek, nem borítják fel az arc egyensúlyát.

A kör alakú arcot kerek vonalak jellemzik, és kb. ugyanolyan hosszú, mint amilyen széles. A kerek archoz olyan keretet érdemes választani, mely egy kicsit keskenyíti vagy hosszabbítja az arc formáját. A szögletes, keskeny keretek, segítenek az arc megnyújtásában. Az orrnyergen átívelõ rész legyen semleges, mely szélesíti a szemeket. A színes halántékvonal szintén szélesít. Az olyan keretek a megfelelõek, melyek inkább szélesek, mint pl. a nyolcszög formájú.

A négyzet alakú arcot erõs, karakteres állak, és széles homlok jellemzi. Ugyanolyan arányban széles, mint amilyen arányban hosszú. Ilyenkor az arcélet lágyítani, az arcformát megnyújtani célszerû. A keskeny, kerek formájú szemüvegek lágyítják az arc szögletességét, a keret legyen az arcnál szélesebb. A legjobb választás ez esetben a keskeny ovális szemüvegkeret.

A szemüveg története

Az araboknak, akiknek birodalma 800 és 1500 között a Földközi-tenger térségétől egészen Indiáig terjedt, már volt módszerük a látóélesség vizsgálatára. Megfelelő teljesítésűnek tartották azoknak a szemét, akik a Göncölszekér rúdjának középső csillaga melletti, kis Alkos nevű csillagot is látták. Az optika tudománya felé vezető első lépés az ókor legnagyobb csillagászának Claudius Ptolemeiusnak a nevéhez fűződik, aki 90-150 körül élt. Ő írta le először a fény egyenes irányban történő terjedését, és a fény törésének törvényét. Al-Hanzem „Kitab al manazir” (Az optika könyve) című munkájában leírja a szem általa ismert anatómiáját, a fényvisszaverődést görbe felületre vonatkozóan és a fénytörés törvényét. Jelentős felfedezése a gömbszelet formájú üveg nagyító hatása.

A szemüveg felfedezője az angol származású Roger Bacon (1214-1294) ferencrendi szerzetes volt. A nagy műveltségű tudóst kutatásai és kísérletei miatt csodálatos doktornak is nevezték. Ő volt az első, aki megmérte a homorú tükrök fókusztávolságát és neki tulajdonítható a távcső gondolata is. IV. Klemens pápa kívánságára ismereteiből két könyvet írt, amelyek 1268 körül kerültek Rómába. A könyvekben a következők olvashatók: „Ha valaki kristályból vagy üvegből való gömbszeleten át néz, amelynek magassága kisebb, mint a sugara, akkor a betűket és a kisebb tárgyakat nagyobbnak látja, ... Tehát nagyobb a látószög, a kép is közelebb van. Ezért ez egy kiváló eszköz az idős emberek és olyanok számára, akiknek gyenge a szemük.”

Valószínűleg Olaszországban az 1280-as években e felismerés hatására készültek el az első, szövegre helyezhető olvasó lencsék. Ebből a gömbszelet formájú lencséből hogyan lett a szemüveg, nem ismerjük. A látást javító lencséknek a szem előtt való rögzítése sok gondot okozott. A keretbe foglalt lencsét eleinte kézben tartják a szem előtt, majd zsinórral a fejre vagy a fülre erősítik, későbbiekben az orra csíptették.

Az orvosi irodalomban csak az 1200-as és 1300-as években találunk először említést a szemüvegről. Ekkor még nem ismerték eléggé a szem anatómiáját és fénytörését. Csiszolni is csak convex lencsét tudtak. A lencsék dioptriáját kezdetben nem tudták mérni, ezért a megfelelő szemüveget használója csak próbálgatással választhatta ki, amelyeket vándor szemüvegárusok hoztak forgalomba.

A tőkés társadalom kialakulása kapcsán ugrásszerű fejlődés indult meg a természettudományok különböző ágaiban. Az alapvető ismeretek felfedezése, elsősorban Galilei (1564-1642), Kepler (1571-1630), Descartes (1596-1650) és Newton (1643-1727) nevéhez fűződik. Az anatómiai, és a szemészeti optikai ismeretek a szemorvoslással párhuzamosan fejlődtek, és egymásra hatással voltak. Az 1800-as évektől a szemészet az orvostudomány külön tudományágává vált, és a kórházakban külön osztályt kaptak. A látás mechanizmusának megismerése, a látási hibák okainak feltárása és azok korrigálása akkor indult fejlődésnek, amikor a 18. század közepén Helmholtz (1821-1894) munkája nyomán megismertük a szem szerkezetét és a látás fiziológiáját. Helmholtz nyomdokait követve a svéd származású Gullstrand (1862-1930) a szem fénytörésének vizsgálatával foglalkozott, munkájáért 1911-ben Nobel-díjat is kapott. Századunk elején élt az optika tudományának másik kiemelkedő alakja a Jénai Egyetem optikai tanszékének professzora Rohr (1868-1940). Az elméleti eredmények gyakorlati átültetése során számos találmánya és a szemüveglencsék csiszolásának technikájában ért el kimagasló eredményeket.

A klinikai felfedezések és ismeretek nem csak elősegítették, hanem szükségessé tették a szemészeti optikai tudományok, az üveggyártó ipar, a lencsecsiszolás fejlődését is. 1884-ben megalakult Jénában a mai Zeiss gyár őse három kiváló szakember Karl Zeiss, Ernst Abbé és Otto Schott közreműködésével. A jénai gyár rövid idő alatt vezető szerepre tett szert és mintaként szolgált számos ezt követően épült optikai üzemnek szerte a világon.