A kontaktlencsékről

Őszintén, ki szereti a szemüvegét? Életében hányszor kívánta már valami mély tó fenekére?
Megoldás: a kontaktlencse. Szinte mindenki tudja használni, tanuló gyermektől idősebb nyugdíjasig, és ma már könnyen beszerezhetők.
Két fő típusúk van: lágy és alakstabil (kemény). Félkemény kontaktlencse nincs, ez csak a magyar nyelvterületen tévesen használatos kifejezés: a gázátersztő kemény kontaktlencséről van szó.
A lágy lencse tulajdonképpen egy nagyon sűrű műanyag háló, mely réseibe vizet vesz fel a szemrésben levő könnyből vagy a lencseápoló folyadékból. Száraz felületre kitéve elszárad, elporlik. Lágyságuknál fogva rásimulnak a szem elülső felszínére felvéve annak alakját, vagyis 0,75 dioptriánál nagyobb asztigmiát nem korrigál. Széles dioptriatartományban rendelhetők. Minél nagyobb a víztartalmuk annál egészségesebbek, de a sűrű cserét és a korlátozott viselést semmi sem pótolja. Mindenkinek van egy lágy lencse homokórája, ami a lencse viselésével együtt pereg, ha pedig "az óra lejár", kezdődnek a problémák. Ezek általában 5-10 év után jelentkeznek, amikor többet kezdünk költeni drágább lencsékre fölöslegesen, mert gyulladások, allergiás jelenségek, súlyos szemészeti elváltozások teszik a lágy lencseviselést lehetetlenné.
A legjobb megoldás a napi lencse viselése, de ezek a lencsék igen drágák, alkalmi viselőknek javasolt. A havi lencsék megfelelő víztartalom mellett sokáig használhatók szövődmények nélkül. Soha ne keressük az olcsó kontaktlencséket, mert ezek okozhatnak gondokat, de a nagyon drágák sem feltétlenül jobbak annyival.
A terápiás lágy kontaktlencsék csak szakorvosi javaslatra alkalmazhatók bizonyos szemfelszín betegségekre. A színes kontaktlencsék pedig a "szépülni vágyókat" szolgálják.

Az alakstabil kemény kontakt lencsék egészségesebbek, és akár egy életen át használhatók rendszeres cserével. Miután kemények, nem veszik fel a szem alkalmanként hibás alakját, vagyis korlátozottan, de nagyobb asztigmiát is képesek korrigálni. Miután nem fedik le a szaruhártya egészét, hanem úsznak rajta, mozognak, viselésük erős idegentest érzést adnak, ami megfelelő motivációval megszokható néhány hét alatt. Tisztítása mechanikailag, ujjbegyeink közötti dörzsölésével megoldható ("elvetemültek" a nyelvükkel teszik ezt !), ezért allergiás panaszok nem lépnek fel, idősebb korban is kiválóan viselhető, mert nem igényel különösebb figyelmet. Ha pedig anyagukban gázáteresztők, akkor pedig nincsen párjuk egészség szempontjából. Igaz, ezek sokkal drágábbak az egyszerűbb kemény lencséknél.

INTRALASIK

A LASIK műtét lebenykészítése történhet lézerrel is. A lebenyt nem éles kés, hanem egy másik lézerkészülék készíti el. A szem rögzítése nagyon fontos, mert a legkisebb elmozdulás is komoly gondokat okozhat. A rögzítést erős nyomással vagy vákuummal biztosítják, ezért az ilyenkor fellépő energiákat csak egészséges szem viseli el károsodás nélkül. Az ezt követő lézeres kezelés már hasonló a LASIK során végzett eljárással. Minden egyéb tényezőben hasonló a két eljárás, kivéve a lebenykészítés metodikájában térnek el egymástól.
Megfelelő eszközökkel ez a lebeny is felemelhető (pl. ismételt műtét alkalmával), vagyis annak teljes visszatapadása ebben az esetben sem következik be, itt is a nagyon vékony hám tartja a lebenyt a helyén. Gyakran hegesedéssel gyógyul a lebenyszél, ez egy életre nyomot hagy a szaruhártyán, ezt a műtétet nem lehet "letagadni". A műtét két lézert, vagyis kétszer annyi időt vesz igénybe, nem éppen fájdalmatlan és kétszer annyiba is kerül.
A döntés mindig a páciens kezében van...a tájékozódás nem fölösleges.

LASIK - laser-assisted in situ keratomileusis

A LASIK eljárás lényege, hogy maga a lézerkezelés egy szaruhártya lebeny alatt történik, kiküszöbölve ezzel a PRK kezelés során kialakított hámhiány okozta panaszokat, ugyanis a lebeny visszahajtása után a szem egy két nappal gyorsabban gyógyul. A lebenykészítés azonban nem veszélytelen, számos szövődmény léphet fel a műtét során, ráadásul a lebeny soha nem tapad vissza, azt a szaruhártya hámjának mintegy 40-50 mikron vastagságú rétege tartja helyben . Valahogy úgy kell elképzelni, mintha egy zsemléből készült szendvicset folpackba csomagolnánk. Szerencsétlen körülmények közrejátszása esetén bizonyos fizikai erők fellépése során a lebeny elmozdulhat, sérülhet, ami veszélyezteti a szem mechanikai épségét, anatómiai egységét, és ez komoly látáscsökkenéssel jár. A "kettészelt" szaruhártya önmagában nem jelent veszélyt a látásra, de annak mechanikai stabilitását mindenképp kompromittálja. Az eljárás elsősorban azokban az országokban népszerű, ahol a munkából való kimaradás egyéni hátrányokkal járhat. A műtéten átesett páciens munkából történő kiesése egy-két napra rövidül. Fentiek értelmében a páciensnek kell mérlegelnie: megéri szaruhártyájának épségét kockáztatni a gyorsabb munkába állás reményében, vagy a biztonságosabbnak tekintett PRK eljárás mellett dönt és néhány napot otthonában pihenéssel tölt ahhoz hasonlóan, mint bármilyen másik orvosi beavatkozást követően, viszont a szaruhártya mechanikai stabilitása érintetlen marad.

PRK - photorefraktív keratektomia

A PRK kezelés bevezetése amerikai szemorvosnő nevéhez fűződik az 1980-as évekből. A "photo" kifejezés utal az eljárás lényegére: a lézersugár energiája elpárologtatja a szaruhártya hám-fosztott állományának mikronokban mérhető vastagságú részét úgy, hogy annak felszíne ellaposodik, ezáltal annak görbületi sugara nő. A lézersugár annyira "kíméletesen" bánik az élő szövettel, hogy hőhatás nélkül bontja fel az élő szövet szerves anyagainak kémiai kötéseit, vagyis gyakorlatilag nyom nélkül tünteti el a kívánt szaruhártya felszínének egy részét, ráadásul a milliméter ezredrészének pontosságával.
A kezelés egyszerűen, gyorsan, néhány perc alatt elvégezhető. Előnyei mai napig is meghatározóak, a biztonság szempontjából pedig minden más eljárással szemben egyedülálló.
Hátránya a kezelés során kialakított hámhiány kellemetlen tünetei: idegentest érzés, fénykerülés, erős könnyezés. Ezek a panaszok megfelelő műtéttechnikával, jártassággal nagy mértékben csökkenthetők. Ezen a téren elért eredményeimről az idei hazai refraktív sebészeti kongresszuson tartott előadásomban számoltam be a kollégáknak. A lényeg: ma már nem lehetetlen a csaknem panaszmentes PRK lézerkezelés.

Radiális keratotomia

A radiális keratotomia japán szemorvos találmánya még a a XX. század elejéről, és orosz orvosok továbbfejlesztése révén vált népszerűvé, mely a rövidlátás kezelésére kínált akkoriban megoldást
A RK eljárásnak a lényege, hogy a rövidlátás korrigálásához szükséges laposabb, azaz nagyobb görbületi sugarú szaruhártyát úgy érik el, hogy a cornea perifériáján gyémántkés segítségével sugárirányú, mély bevágásokat ejtenek. A sebek gyógyulása során bekövetkező laposodás a hegek húzóhatása révén jön létre. Ebből kifolyólag a szem törőereje csökken.
A radiális thermokeratoplasztika 1990-ben lett kifejlesztve Fjodorov professzor által a távollátás kezelésére. A RTK eljárásnak a lényege, hogy a távollátás korrigálásához szükséges domborúbb, azaz kisebb görbületi sugarú szaruhártyát úgy érik el, hogy a cornea perifériáján egy 700 °C-ra felhevített, nagyon vékony tű segítségével sugárirányban a cornea perifériáján koagulációs pontokat helyeznek el, ezáltal koagulált szövet erősen összehúzódik, így a szaruhártya domborúbb lesz. Ebből kifolyólag a szem törőereje nő.
Ezek az eljárások életre szóló "emlékeket", hegeket hagytak a szaruhártyán, az eredmények szakmailag és a páciensek megelégedése szempontjából sem voltak nagyon jók, ráadásul a dioptriák csökkenése csak átmeneti volt, míg a a hegek viszont "tartósnak" bizonyultak.
Magyarországon tudomásom szerint még ma is végeznek ilyen beavatkozást. No comment...

A kancsalság gyógyítása

Célunk az, hogy mindkét szem tökéletes látása mellett megszüntessük a deviációt és a szenzitív életkorban a binokuláris látást kialakítsuk. Teendőinket mint egy ház építését alulról felfelé a következő sorrendben végezzük.
1. A szem fénytörésének megállapítása cycloplegiában. Az így mért dioptria értéket felírjuk és állandóan viseltetjük.
2. Az amblyopia kezelésének alapvető módszere a szemtakarás, vagyis a jól látó szem leragasztása. A tompalátó szem az aktív használat során több-kevesebb idő múlva visszanyeri teljes látásélességét. Az életkorral a kezelés időtartama nő, gyógyulási esélye pedig csökken. Iskolás korban ez az időtartam nem ritkán 1 év, de következetes zárás mellett a teljes visus elérésének esélye még nagyfokú amblyopia esetén is 20 százalék, a javulás esélye 80 százalék. Az iskolaév halasztását nem javasoljuk, hiszen a fokozott igénybevétel a gyógyulás alapfeltétele. A jól látó szem ragasztását heti fél napra meg kell szakítani, elkerülendő az ún. okklúziós amblyopiát. 3. Váltott takarást az eredetileg is alternáló, vagy az amblyopia megszűnése után alternálóvá vált kancsalság esetén azért alkalmazzuk
4. Műtétet akkor végzünk, ha állandó szemüvegviselés mellett a kancsalság szöge meghaladja az 5-7 fokot. Célja a deviáció megszüntetése, de legalább a kancsalsági szög ą 5° alá. Optimális életkor a 3-4 éves kor, mert ekkor a műtét tervezéséhez szükséges vizsgálatok már elvégezhetők, és még jó esély van a binokuláris látás kialakulására.
5. A műtét utáni maradék deviációt, vagy az eredetileg is kisfokú kancsalságot optikai eszközökkel korrigáljuk.

A valódi kancsalság

Tágabb értelemben kancsalságnak nevezzük a binokuláris látás hiányát Szűkebb értelemben kancsalságon a manifeszt deviációval járó eseteket értjük. A kancsalságnak, mint reflex anomáliának lehetnek szenzoros, motoros és centrális okai.

A fixáló szem szerint a kancsalság (strabizmus) lehet: monokuláris vagy alternáló.

A kancsalság állandósulásával egy időben szenzoros változások indulnak be. Ezek attól függőek, hogy a kancsalság egyszemes vagy váltott. Az állandó egyszemes kancsalítás a tompalátás (amblyopia) diagnózisát jelenti. Amblyopia az a gyengelátás, melynél organikus okot nem találunk a gyenge látásélesség magyarázatára. Az amblyopiát nem az első sikeres látásélesség vizsgálatkor állapítjuk meg, hanem már csecsemőkorban, abból, hogy a gyermek mindig ugyanazzal a szemével kancsalít, illetve kisfokú észrevétlen deviáció esetén a gyermek viselkedéséből, miközben színes fényforrást fixáltatva észrevétlenül eltakarjuk az egyik, majd a másik szemét. A jól látó szem takarásakor a gyermek tiltakozik, kitér, sírni kezd vagy kedvetlenné válik, míg az amblyopiás szem takarásakor ezt nem tapasztaljuk. Szenzoros következmény a hibás állású szemben a fixált tárgy képének, valamint a maculára eső képnek együttes elnyomása a tudatban. Váltó kancsalság esetén a képelnyomás is alternáló.

Rejtett kancsalság vagy heterophoria

Amikor nem rögzítjük a tekintetünket valamilyen pontban, a két szemünk nézővonala a szemizmok folytonos tónusváltozása következtében egymással változó szöget zár be, és csak a fixálás pillanatában a binokuláris reflex működése során rögzül ún. ortho („párhuzamos”) helyzetbe. Ha a binokuláris reflexkört megszakítjuk az egyik szem letakarásával, a takart szem elfoglalja aktuális nyugalmi helyzetét és amikor a takarást megszüntetjük és újra működésbe lép a fúziós reflex, „beigazító” elmozdulást végez. A kisfokú heterophoria jó fúziós képesség mellett normális jelenség. A heterophoria tehát fúziós kényszerrel kompenzált nyugalmi deviáció. Ha a deviáció nagyfokú vagy a fúziós kapacitás kis terjedelmű, akkor a heterophoria kompenzálása fáradást okoz. Ezt a szemfáradékonyságot nevezzük asthenopia-nak.

A binokuláris látás

A két szem a külső szemmozgató izmokkal, a központi idegrendszeri pályákkal valamint a megfelelő kérgi területekkel együtt szenzomotoros egységet alkot. Az izmok a szemeket automatikusan, tanult reflexműködéssel olyan helyzetbe hozzák, hogy a fixált tárgy képe mindkét retinában pontosan a centrumba kerüljön. A két képet csak akkor látjuk egynek, ha azonos pontjaik a retinák identikus pontjaira esnek.

A binokuláris látásnak 3 fokozata van:

1. Szimultán percepció vagyis egyidejű észrevevés.
2. Fúzió, vagyis a két szem egyenlő nagyságú, élességű és megfelelő helyre vetülő képének egybeolvasztása.
3. Sztereolátás.

A binokuláris látás reflextermészetü, mégpedig úgynevezett feltételes reflex, mely tanulás után válik automatikussá. A fejlődés, tanulás éveket vesz igénybe s teljessé csak öt éves kor után válik.